2010. január 28., csütörtök
2010. január 26., kedd
2010. január 24., vasárnap
Ők...
A középső gyerek, mikor rajzoltam, megkérdezte: "Ugye felteszed a netre?"...Vajon kitől örökölte ezt az exhibicionizmust?:)
2010. január 23., szombat
Ikon...
Sorry, nem bírtam magammal, itthon is ki kellett próbálnom ezt az aquarell őrületet...:) Ugye nincs harag?:)
2010. január 21., csütörtök
2010. január 20., szerda
2010. január 19., kedd
Attilának
...mert Attila szerint csend van...na, a képek láttán szerintem az is marad:)
A felső az öregedéstől való félelmemben készült..pillanatnyi szélroham, de sajnos nem sodorta el ráncaimat...
A másodikat pedig titkon képgrafikára trenírozva alkottam:) de aztán meg nem említeni, hogy én valaha azt mondtam, hogy soha, de soha:)
2010. január 18., hétfő
Gyengédség
Bár Csi leharapja érte a fejem (ujjam), de rájöttem, hogy maszatolni ujjal a pasztelt nagyon hatásos tud lenni..
2010. január 15., péntek
2010. január 14., csütörtök
2010. január 12., kedd
2010. január 7., csütörtök
Viszga munkák
Na, még egy kocka hiányzik, aztán kész, elég volt, elfáradtam...
A festés a középső Giotto kép színei alapján készült. Vagy az első? De az is lehet, hogy a harmadik...amelyikre a legjobban hasonlít.
A vaku egy kissé eltorzítja a képet, de már nem érdekel, majd szombaton viszem, és akkor élőben is lehet hú meg ha-zni:)
2010. január 6., szerda
Jutalom falat
Mert elfáradtam, és megjutalmaztam magam egy porpasztellel, vakuval és vaku nélkül, elég fura a különbség...
Leltár
Statisztikám:
- ábgeora kész a munkám, ami igen sok felesleges vonalat tartalmaz, mert próbáltam követni saját agyamat, de rájöttem, hogy ezt nem megfesteni kell, hanem megrajzolni, így inkább átmásoltam Attila rajzát
- perspektívára a kockám még csendesen pihen egy grafit mélyében, de talán sikerül valamilyen módon egy kéjes ölelésre csábítanom, hogy papírra vesse magát
- festésre még mindig csak a terápiás képeim vannak kész, de a Giotta nem rabolta el szívemet, így nehezen látok hozzá (de utálom, hogy be vagyok csonkítva egy kötelező színvilágba, nem mindegy)
- pathnak kész a három alkotás, de meg ne kérdezzétek, hogy az egyiket miért nem tudom megnyitni, tuti, hogy nem lesz negédesen mosolygós a válaszom
- képgrafikával kész vagyok, leosztályozta, és szerintem legyen örvendetes, hogy amíg más 1500 pöttyöt rajzolt, addig én az osztást gyakorolva, egészen a 15 pöttyig eljutottam (hármas lett, na és? senki nem képes arra, hogy leültessen azért, hogy monoton nyomkodjam a tollat egy ábra kialakítására)
- betűrajzra remekül használva az elemlámpa és üveglap kölcsönös együtthatását, majd a szerkesztő vonalak varázsütésre odakerült szépségét, készen vannak a szavak, és a 26 betű is, de ebből sem fogok szomorú arcot biztosítani senki emberfiának, ha a kettesnél jobb jegyet másnak ítélik oda
- anatómiára az almákat és hagymákat többször helyet cserélve öt perces szénrajzokkal felnyomtam egy papírra
- vállalkozás - na, remekül elköltöttem egy nap alatt húsz ezer forintot, hogy a negatív nyáj befogadjon és csodás rucijaimban tündökölhessek...igen, én a gyakorlatban hasznosítom a grafikonok csodáját
- művtörire már egész a huszadik oldalig eljutottam, hogy megtudjam, nem használtak fehér festéket az őskorban...vajon miért? lehet, hogy már akkor is piros és barna bogyók teremtek csak a fákon és időben észlelték, hogy a kor még szét nem rágta fehér barlangfalon úgysem látszódna a fagyöngyből kipréselt nedű?
nos, azt hiszem ennyi a leltárom.... kihagytam volna valamit??
- ábgeora kész a munkám, ami igen sok felesleges vonalat tartalmaz, mert próbáltam követni saját agyamat, de rájöttem, hogy ezt nem megfesteni kell, hanem megrajzolni, így inkább átmásoltam Attila rajzát
- perspektívára a kockám még csendesen pihen egy grafit mélyében, de talán sikerül valamilyen módon egy kéjes ölelésre csábítanom, hogy papírra vesse magát
- festésre még mindig csak a terápiás képeim vannak kész, de a Giotta nem rabolta el szívemet, így nehezen látok hozzá (de utálom, hogy be vagyok csonkítva egy kötelező színvilágba, nem mindegy)
- pathnak kész a három alkotás, de meg ne kérdezzétek, hogy az egyiket miért nem tudom megnyitni, tuti, hogy nem lesz negédesen mosolygós a válaszom
- képgrafikával kész vagyok, leosztályozta, és szerintem legyen örvendetes, hogy amíg más 1500 pöttyöt rajzolt, addig én az osztást gyakorolva, egészen a 15 pöttyig eljutottam (hármas lett, na és? senki nem képes arra, hogy leültessen azért, hogy monoton nyomkodjam a tollat egy ábra kialakítására)
- betűrajzra remekül használva az elemlámpa és üveglap kölcsönös együtthatását, majd a szerkesztő vonalak varázsütésre odakerült szépségét, készen vannak a szavak, és a 26 betű is, de ebből sem fogok szomorú arcot biztosítani senki emberfiának, ha a kettesnél jobb jegyet másnak ítélik oda
- anatómiára az almákat és hagymákat többször helyet cserélve öt perces szénrajzokkal felnyomtam egy papírra
- vállalkozás - na, remekül elköltöttem egy nap alatt húsz ezer forintot, hogy a negatív nyáj befogadjon és csodás rucijaimban tündökölhessek...igen, én a gyakorlatban hasznosítom a grafikonok csodáját
- művtörire már egész a huszadik oldalig eljutottam, hogy megtudjam, nem használtak fehér festéket az őskorban...vajon miért? lehet, hogy már akkor is piros és barna bogyók teremtek csak a fákon és időben észlelték, hogy a kor még szét nem rágta fehér barlangfalon úgysem látszódna a fagyöngyből kipréselt nedű?
nos, azt hiszem ennyi a leltárom.... kihagytam volna valamit??
2010. január 1., péntek
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
